|
Az Európai Unió tagállamainak csupán egyharmada alkalmazza megfelelően a 2009. legvégén életbe lépett szolgáltatási irányelvet, Magyarország e kisebbséghez tartozik. A jogszabály az unión belüli, határon átnyúló szolgáltatásnyújtás megkönnyítését célozza.
Az irányelv helyes alkalmazását az Eurochambers, az uniós tagállamok kereskedelmi és iparkamaráit tömörítő szervezet vizsgálta, mely testület most felszólította az Európai Bizottságot, hogy gyakoroljon nyomást a tagállamokra, hogy kellő alapossággal és minél előbb teljesítsék az irányelvben foglaltakat.
A felmérés szerint csak Magyarországon, Csehországban, Észtországban. Finnországban, Dániában, Németországban, Hollandiában, Svédországban és Nagy-Britanniában készültek el a szükséges nemzeti jogszabályok, és ültették át azokat elfogadható mértékben a gyakorlatba. Az összes többi tagállamban hiányosságok mutatkoznak az átültetésben és/vagy a gyakorlati alkalmazásban.
Ausztriában, Belgiumban, Cipruson, Franciaországban, Luxemburgban, Máltán, Portugáliában, Romániában és Spanyolországban részleges az átültetés és/vagy gyakorlati alkalmazás, a többi tagországban pedig egyáltalán nem elégséges.
Arnaldo Abruzzini, a Eurochambers főtitkára emlékeztetett arra, hogy a tagállamoknak az irányelv életbe lépésétől három évük volt arra, hogy nemzetközi törvénykezésükbe ültessék, és előkészítsék a végrehajtását. Hozzátette, a késlekedések miatt sok tagországban a máshonnan érkező szolgáltatók számára még mindig nem optimális a helyzet.
Háttér: a szolgáltatási irányelv
Az Európai Parlament, illetve a Tanács 2006. december 12-én fogadta el a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvet, amely 2006. december 28-án lépett hatályba. Rendelkezéseit a tagállamoknak három év alatt, 2009. december 28-ig kellett átültetniük hazai jogrendszerükbe.
A szolgáltatási irányelv az Európai Közösségeket létrehozó szerződésben (EK-Szerződés) lefektetett négy alapszabadság egyikének, a szolgáltatások szabad áramlásának gyakorlati megvalósítását célozza. A szolgáltatási szektor a legtöbb EU-tagállam gazdaságának motorja, a tagállamok nemzeti jövedelmének (GDP) és foglalkoztatásának is mintegy 70 százalékát a szolgáltatások adják.
Az irányelv célja a szolgáltatások valódi belső piacának megteremtése a tagállamok közötti szolgáltató tevékenységek fejlődése előtt álló jogi és adminisztratív akadályok kiküszöbölése révén. Ilyen akadályok merülhetnek fel akkor, amikor az egyik tagállamból jövő szolgáltatók le akarnak telepedni egy másik tagállamban (azaz ott állandó jelenlétet kívánnak teremteni), vagy amikor a szolgáltatók saját, eredeti tagállamukból kívánnak szolgáltatást nyújtani egy másik tagállamba, például ideiglenesen a másik tagállamba költözve. Az irányelv nagyobb jogbiztonságot szavatol a szolgáltatók számára, ha azok az EK-Szerződésben rögzített két alapszabadságukkal kívánnának élni (a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságával).
Az irányelv a szolgáltatási tevékenységek előtt álló akadályok csökkentése mellett az ügyintézés egyszerűsítését (elektronikus egyablakos ügyintézési pontok létrehozását és működtetését), az átláthatóság javítását, a tagállamok közötti kölcsönös bizalom fokozását, valamint a szolgáltatók és a fogyasztók belső piacba vetett bizalmának növelését is célul tűzte ki.
|