Oktatási reformmal kell javítani a kutatás-fejlesztés helyzetén
Educatio Press
2010 február 09.17:14
Mennyiségi és súlyos minőségi gondok jellemzik a magyar oktatást, aminek következtében komoly szakemberhiánnyal küzdenek a kutatás-fejlesztésre szakosodott magyar csúcstechnológiai cégek. Ezért sürgős oktatási reformra van szükség Magyarországon - közölte a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki, Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete az MTI-vel, január 8-án.
A magyarországi egyetemek és főiskolák hallgatóinak csupán tíz százaléka tanul reálszakon, miközben a természettudományos és műszaki területen képzett diplomások aránya az OECD átlagában huszonöt százalék körül van - hangsúlyozta ki közleményében a Magyar Tudományos Akadémia Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete (MTA MFA) hivatkozva az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform (IMNTP) felmérésére. Kitért arra is, hogy a távol-keleti országokban - például Szingapúrban - ez a mutató meghaladja a negyven százalékot is. Ezen adatok alapján a kutatóintézet határozott véleménye, hogy sürgős intézkedésekre volna szükség azon folyamat megállításához, amely Magyarországot a sokat hangoztatott kutatás-fejlesztés és innováció országa helyett legjobb esetben is csupán alacsony bérű, elektronikai összeszerelő-ipari gazdasággá teszi.
Az IMNTP felméréséből kiderül továbbá az is, hogy a magyar oktatást nem csak mennyiségi, de figyelemfelhívó minőségi hiányosságok is jellemzik. Ezt példázza az is, hogy a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, vagyis a magyar felsőoktatás minőségéért felelős független szakmai testület új tagjai között nem található meg a műszaki terület egyetlen képviselője sem.
A kutatásfejlesztésben mutatkozó szakemberhiány, illetve a természettudományos és a műszaki területen tapasztalható szakemberhiány megoldása a nyilatkozat szerint azért is kiemelten fontos, mert a teljes elektronikai műszer-ipar a magyar feldolgozóipar exportjának 35 százalékát teszi ki.
Forrás: Menedzsment Fórum, MTI
Miközben Magyarország lemaradt a legtöbb uniós tagállamtól a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások nagyságát tekintve, a válság nem vette el sem az állam, sem a vállalkozások kedvét attól, hogy áldozzanak erre.
Európa eddigi legnagyobb kutatás-fejlesztési beruházását jelentette be Máire Geoghegan-Quinn európai biztos. Az Európai Bizottság csaknem 6,4 milliárd eurót különített el kutatási és innovációs célokra, elsősorban az intelligens növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzésére.
Három kutatás-fejlesztési és innovációs pályázati kiírást függesztett fel június 24-i hatállyal a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). Az uniós források magyarországi felhasználását menedzselő hivatal a honlapján (www.nfu.hu) szakpolitikai felülvizsgálattal indokolja a döntést, amely az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) Gazdaságfejlesztési operatív programját (GOP) érinti.
Év végén dobja piacra új iratautomatizálási rendszerét a Qualysoft. Az Új Magyarország által is támogatott Docfinitót a kis-, és mikrovállalatok igényei szerint fejlesztik, segítségével költséghatékonyan és könnyen készíthetők megszemélyesített dokumentumok.
A Nokia finn mobiltelefongyártó óriás arra készül, hogy bőviti tevékenységét Oroszországban, és kutatási és fejlesztési központot hoz létre ott - közölte a Nokia Siemens Networks Russia vezérigazgatója.
Az azonosítási rendszer megújítását tervezik Magyarországon: 2010 második felében indulna el az a négymilliárd forintos fejlesztés, mely a föderatív azonosítás jegyében tenné lehetővé azt, hogy a felhasználók csak anyaintézményükben adják meg személyes adataikat - jelentette be a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet.
A Szilícium Mező koncepció részeként a kreatív infokommunikáció területén működő, három évnél fiatalabb vagy K+F+I tevékenységüket megújító mikro- és kisvállalkozásokat segíti a Debreceni Egyetem 2010. február 19-én átadott, közel 400 millió forint értékű uniós támogatással megvalósult Kreatív Iparágak Inkubációs Központja.
Ecotech Közép-európai Innovációs és Technológiai Zrt. néven K+F profilú vállalkozást alapított a Dunaújvárosi Főiskola (DF). A magyar tulajdonú spin off cég hazai és nemzetközi szinten is elismert kutatók koncentrációja, amely az iparági és felsőoktatási együttműködés eredményeképp jött létre.