Hétfői (2010. július 26.) találkozójukon útjára indították az uniós országok külügyminiszterei az Európai Külügyi Szolgálatot, melynek célja, hogy nagyobb összhangot biztosítson az EU külső tevékenységei között és javítsa azok hatékonyságát.
Steven Vanackere, a soros EU-elnök Belgium külügyminisztere üdvözölte az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) létrehozásáról szóló tanácsi határozat elfogadását, , és hangsúlyozta: az uniós diplomáciai szolgálat felállítása jelentős mértékben hozzájárul majd ahhoz, hogy az unió egy hangon szólaljon meg (a külpolitikában).
Vanackere elmondta, hogy a tagországok diplomatáiból és uniós tisztségviselőkből felállítandó EKSZ december elsejéig válik működőképessé, s addig meg kell történniük a kinevezéseknek is. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője - az EKSZ majdani vezetője - bemutatta a külügyminisztereknek a szolgálat szervezeti felépítését, kinevezéseket azonban még nem jelentett be.
Pierre Lellouche francia Európa-ügyi államtitkár sajtóértekezletén közölte, hogy a szervezeti felépítés megfelel annak, amit vártak: az EKSZ-nek egy főtitkára, annak pedig két helyettese lesz. Franciaország pályázik a főtitkári tisztségre, Párizs reményei szerint a posztot Pierre Vimon jelenlegi washingtoni francia nagykövet töltheti majd be.
Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozása a Lisszaboni Szerződés által bevezetett legjelentősebb változtatások egyike. Az EKSZ önálló uniós szerv, amelynek feladata, hogy segítséget nyújtson Catherine Ashton, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője számára a közös kül- és biztonságpolitika irányításához és az EU külső tevékenységei közötti összhang biztosításához.
Az új szolgálat személyzetét a Tanács és a Bizottság külkapcsolatokkal foglalkozó szolgálatainak tisztviselői és a 27 uniós tagállam diplomáciai szolgálatainak alkalmazottai alkotják. Az EKSZ együttműködik a tagállami szolgálatokkal, Európán kívüli küldöttségei pedig az uniós polgárok számára konzuli szolgáltatásokat biztosítva segíthetik a tagállamokat.
Az Európai Parlament elfogadott egy javaslatot, amely felszólítja Nicolas Sarkozy francia elnököt arra, hogy állítsa le a romák deportálását. A kötelező erővel nem rendelkező határozatot 337 igen szavazattal, 245 nem, és 51 tartózkodás mellett fogadta el az Európai Parlament.
A fiskális konszolidáció, így a költségvetési deficitek megvágásának eltolására lehet szükség - figyelmeztet az OECD friss tanulmánya. A jegybanki kamatok alacsonyan tartására is szükség lehet. A Fitch is hasonlóan vélekedett: a megszorítások recessziót okozhatnak.
Franciaországban 62 évre növelnék a nyugdíjba vonulás korhatárát, a szakszervezetek tiltakoznak és sztrájkot hirdettek. Ma döntenek a sztrájk folytatásáról.
Az Ecostat felmérése szerint a turizmus területén továbbra sem számítanak a vállalkozások jelentős fellendülésre, leginkább a mostani forgalom stabilitását prognosztizálják.
Tegnapi (2010. szeptember 7.) találkozójukon az uniós országok pénzügyminiszterei jóváhagyták azt a javaslatot, mely szerint a jövő évtől kezdve minden tagállam még a nemzeti jóváhagyás előtt ismerteti a többi tagországgal költségvetési tervét.
A European Water Partnership (Európai Víz Partnerség - EWP) non-profit szervezet olyan vízgazdálkodási szabványokat tesztel, melyek célja, hogy fenntarthatóvá tegyék az ipari termelés vízhasználatát. A szervezet azt reméli, hogy az európai fókuszú kísérleteket követően globális szabványokat is kidolgozhatnak. Jelenleg a mezőgazdasági szektorban, illetve városi környezetben folynak tesztek, így ellenőrizve a szabványok gyakorlati alkalmazhatóságát is.
José Manuel Barroso mai, Európai Parlament előtt tartott beszédében arra hívta fel az Európai Uniót, hogy gazdasági erejének megfelelő diplomáciai szerepet töltsön be a globális politikában.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kedden (2010. szeptember 7.), az Európai Parlament plenáris ülésén „az unió helyzete” címmel tart beszédet. A csütörtökig tartó ülésen a Tanács belga elnöksége ismerteti a 2011-es költségvetés tervezetéről szóló álláspontját, és szó lesz az európai romák helyzetéről is, amelynek során a franciaországi kitelepítések is minden bizonnyal napirendre kerülnek majd.