Több állami beavatkozást lát szükségesnek az oktatási tárca a keretszámok elosztásában, ezért a következő felvételi eljárásban a hallgatók választása helyett már a minisztérium döntené el, hogy hol tanulhatnak állami támogatással a hallgatók - olvasható a Népszabadságban.

Amíg az állami helyek központi elosztásával a minisztérium célja, hogy megakadályozza a vidéki főiskolák kiürülését, addig az oktatáskutató szerint értelmetlen a piaccal szembemenni.
Bizarr helyzeteket teremtett az előző kormány által bevezetett felvételi elosztás, amely a piacra, azaz a hallgatók választására bízta a döntés - mondta el a Népszabadságnak Dux László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára. Ezért van szükség arra, hogy a következő felvételi eljárástól kezdődően már ne a hallgatók jelentkezése, hanem a minisztérium döntse el, hogy melyik felsőoktatási intézményben hányan tanulhatnak államilag finanszírozott képzésben. Az, hogy a hallgatók reálisan fel tudnák mérni, hogy melyik főiskola vagy egyetem kínálta szakot válasszák, Dux László szerint tévedés, hiszen döntésüket a média és a divat befolyásolja.
Az előző kormány által 2007-ben bevezetett felvételi elosztás miatt oda került a legtöbb államilag támogatott hallgató - és a legtöbb állami forrás is -, ahová a legtöbb jó teljesítményű hallgató jelentkezett első helyen. A korábbi kormány szándéka ezzel az volt, hogy a túl soknak tartott, hetven felsőoktatási intézmény közül csak a legjobban maradjanak meg. Ezzel szemben Dux László szerint a "szabad piaci feltöltés" következménye, hogy bizonyos népszerű intézményekben olyan létszámok alakultak ki, amelyek egyrészt a minőség rovására mennek, másrészt a létszámhiány egyúttal a minőségi képzést is akadályozza. A tárca a keretszámok elosztásának korrigálását már a következő évtől megkezdené, arra azonban a helyettes államtitkár nem adott választ, hogy pontosan mi alapján határoznák meg az egyes intézmények támogatott létszámát. Amint a lapnak elmondta: majd az intézményekkel és a városokkal egyeztetnek, hogy megpróbálják megtalálni "a közjó, a közösség érdekeit szolgáló irányvonalat."
Dux László kihangsúlyozta, hogy a hallgatók fővárosba koncentrálódása kontraproduktív, a leszakadó régiók fölzárkóztatásához szükség van a vidéki felsőoktatási intézményekre, azoknak ugyanis népességmegtartó, munkahelyteremtő, közösségformáló szerepük van. A vidéki főiskolák megmentése érdekében tehát a korrekció egyik elemeként szolgálhat, hogy ha egy hallgatót egy népszerű fővárosi intézménybe hely hiányában nem vesznek fel, helyette felajánlják neki valamelyik vidéki főiskolát, akkor is, ha azt előzőleg nem is jelölte be a felvételiző. Ezután a hallgató döntheti el, hogy él-e a lehetőséggel, vagy nem, kényszeríteni senkit sem fognak - szögezte le a helyettes államtitkár.
A felsőoktatásban már elindult piaci átrendeződést akaszthatja meg a tárca mesterséges beavatkozása - véli Polónyi István oktatáskutató. Szerinte a felsőoktatás színvonalának megítélésében a hallgatók véleménye a legfontosabb, ezért hiba, ha a tárca nem a piacban, a hallgatói keresletben gondolkodik. Meglátása szerint az a hallgató, aki a Budapesti Corvinus Egyetemre akart volna bejutni, nem valószínű, hogy ahelyett majd Szolnokon szeretne tanulni. Nincs kiforrott oktatáspolitika, nincs határozott döntés arról, hogy a beiskolázott hallgatói létszám kétharmadát kitevő finanszírozott keretszámot mire akarják felhasználni: a tehetségek, a hátrányos helyzetűek támogatására, vagy a vidék megmentésére - tette hozzá az oktatáskutató.
Forrás: Népszabadság