A felsőoktatási intézmények az alapszakon végzős hallgatóiknak akkor ajánlják, hogy mesterképzésen tanuljanak tovább, ha szakukon a legmagasabb tudás birtokába szeretnének eljutni. Nincs ez másként a nemzetközi tanulmányok mesterszak esetében sem, hiszen olyan új ismereteket kaphatnak a hallgatók, mellyel nemcsak a nemzetközi viszonyok tanulmányázására lesznek képesek, de a munkaerőpiacon is előnyös helyzetből indulhatnak.
Dr. N. Szabó József, a Nyíregyházi Főiskola Nemzetközi Kapcsolatok tanszékvezetője szerint azért fontos, hogy a hallgatók az alapszakot követően a nemzetközi tanulmányok mesterszakon folytassák tanulmányaikat, mert olyan tudás birtokába jutnak, mellyel képesek a nemzetközi viszonyok értelmezésére, magas szintű nyelvtudásra tesznek szert és a legmagasabb diplomáciai jártasságot is elsajátítják. A mesterképzés olyan új ismereteket ad ugyanis, amellyel a végzett hallgatók alkalmassá válnak a nemzetközi tudományok területén önálló elemző munka elvégzésére. Emellett a nemzetközi élet különböző területein képesek lesznek döntéseket előkészíteni, azok meghozatalában részt venni, hazai és nemzetközi tudományos vitákban szerepet vállalni, nemzetközi kapcsolatokat építeni és idegen nyelveken tárgyalásokat folytatni - fejtette ki az egyetemi tanár. A Nyíregyházi Főiskolán a nemzetközi tanulmányok mesterszak abban is pluszt ad, hogy 11 tárgyat angolul tanulhatnak a hallgatók, valamint a külföldi diákok számára ezeken kívül még 8-10 tárgy konzultálását biztosítják németül, franciául és oroszul - tette hozzá a tanszékvezető.
Azoknak ajánlott, akik a legmagasabb tudást kívánják megszerezni
A Nyíregyházi Főiskola Gazdasági- és Társadalomtudományi Karának Nemzetközi Kapcsolatok Tanszéke a külpolitikai, diplomáciai és nemzetközi gazdaságtani elemzések mellett a legmagasabb kultúrdiplomáciai tudás megszerzését is biztosítja mesterszakos hallgatóinak - mondta el N. Szabó József. Ezért elsősorban azoknak ajánlja a nemzetközi tanulmányok mesterszakot, akik a nemzetközi viszonyok tanulmányozása területén a legmagasabb tudás birtokába szeretnének eljutni. Persze a szak választása nemcsak a diplomáciai pályára készülőknek ajánlott, hanem azoknak is javasolt, akik nemzetközi szervezeteknél, multinacionális cégeknél, illetve régióknál és kistérségeknél kulturális kapcsolatokat bonyolítanak, pályázatokat készítenek, ami viszont összefüggéseket meglátni képes tudást igényel - fejtette ki a tanszékvezető.
Az elméleti tudás mellett a gyakorlatorientáltság is fontos
A nemzetközi tanulmányok mesterszakon - csakúgy, mint az alapképzésén - arra törekszik a főiskola, hogy a magas színvonalú tudományos képzés mellett rámutassanak az adott kérdések gyakorlati hátterére is - hangsúlyozta az egyetemi tanár. Elmondta: az elméleti képzés kiegészítéseként rendszeresen hívnak meg vezető politikusokat és diplomatákat. A gyakorlatorientált képzést segítik továbbá a konferenciák, ahol a hallgatók is részt vesznek a szervezésben és lebonyolításban, de a városban és a régióban szervezett nemzetközi rendezvények munkájában is aktívan szerepet vállalnak. N. Szabó József megjegyezte, hogy a szemináriumokon a lényeglátásra és a toleranciára igyekeznek nevelni a hallgatóikat, ezáltal kialakul bennük az önálló szakmai vélemény képessége és a kreativitás is.
Álláskereséskor is előnyt jelent a mesterdiploma
A nemzetközi tanulmányok mesterszakon végzett hallgatók a diplomáciai munkakörök mellett különböző nemzetközi ismereteket igénylő munkakörök betöltésére is pályázhatnak a diploma megszerzését követően. A tanszékvezető határozott véleménye, hogy a mesterdiploma azért is egyértelműen előnyt jelent a munkaerőpiacon, mert a magas színvonalú tudományos képzés két év intenzív nyelvi oktatással is kiegészül. A magas szintű nyelvtudás és számítástechnikai, valamint a komplex gazdaságtudományi és jogi ismeretek birtokában pedig a multinacionális cégek és külkereskedelmet bonyolító vállalatok is egyaránt igényt tartanak a hallgatókra - foglalta össze N. Szabó József.
Véget ért az új közoktatási és felsőoktatási törvény stratégiáját megalapozni hivatott találkozó, ahol elkészült a Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár által nulladik változatként aposztrofált anyag.
Iskolában eltöltött hosszabb idő, új finanszírozási metódus és a már említett elitképzéssé változtatandó tanárképzés - a többi között ezt tartalmazza az új közoktatási törvényt előkészítő anyag, amelyet a FigyelőNet ismertetett. Az új felsőoktatási törvény koncepciója - a honlap szerint - rögzíti a felsőoktatásba való belépés feltételeként az emelt szintű érettségit és hosszabb távon a nyelvvizsgát.
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter javaslatára 83 egyetemi tanárt nevezett ki szeptember 6-án Schmitt Pál köztársasági elnök - olvasható a hirtv.hu-n.
Rugalmasabbá, átláthatóbbá kell tenni a bolognai rendszert - jutott a következtetésre a Bologna-rendszert vizsgáló bizottság. A kritika szerint a rendszer nem tesz különbséget a tehetséges és az átlagos képességű diákok között - írja a Magyar Hírlap.
A Nyugat-dunántúli régió felsőoktatásának megőrzését, munkaerő-piaci felzárkóztatását és gazdasági erősödését segítheti elő az a keretmegállapodás, melyet a Budapesti Gazdasági Főiskola, Zala megye, Zalaegerszeg, valamint a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásért Közalapítvány vezetői 2010. szeptember 5-én írtak alá.
Először rendeznek Kormányzati Karrier Expot hazánkban - jelentette be Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szeptember 6-án. A Regeneráció nevet viselő eseményt szeptember 18-án, szombaton tartják meg a Millenáris Parkban, ahol a közigazgatásban felkínált állások mellett a szférában jellemző életpályamodellel is megismerhetnek a látogatók.
Leckekönyv, kollokvium, előadás, kreditrendszer, speciális kollégium. Rengeteg új dologgal találkozik az, aki most szeptemberben kezdi meg főiskolás vagy egyetemi éveit. Biztos sokan tartanak tőle, hogy esetlenül mozognak majd az új környezetben, ezért összeszedtünk pár tudnivalót, ami gólyák számára hasznos lehet az első napokban.
A trendence Graduate Barometer 2003-as indulása óta egyre nő azon hallgatók száma, akik fontosnak tartják, hogy részt vegyenek a maga nemében Európa legátfogóbb felmérésében. Igen, ez a felmérés különbözik a többitől, hiszen online formában kérdezi meg a hallgatókat felsőoktatási intézményükkel szemben formált véleményükről, valamint jövőbeli, diplomás elvárásaikról - írja a felvi.hu. 2010-ben a felmérésében 24 ország, 850 intézmény, és 220 ezer mérnök, illetve gazdasági szakon tanuló hallgató vett részt Európa-szerte.