2014. december 19., PéntekViola
Magyar weben Eduporton
Anna and the Barbies: Shakespeare a Marson
Egységes európai égbolt
Masát András lesz az Andrássy egyetem rektora
Fénytelen év után stabilitást vár a felsőoktatás
A felsőoktatás feladatai

Összefogott a Nemzeti Színház és az OFI
Európai Könyvdíj - az európai értékek közvetítése
''Szép, jó vagy érdekes'' fotópályázat, díjazottak
90 tehetséget támogat a MOL
Az oktatás szelleme is megújul a Zeneakadémián
Alberlet kiado
ALBÉRLET KIADÓ!
álláskeresés
Életmód
BÖJT
Nők és a fogyokúra
MINDENT a KODOLÁNYIRÓL
Szociálpedagógia
SZOCIÁLPEDAGÓGIA
Diákhitel-visszafizetés

Apertus Kht
Eötvös József Collegium
Doktoranduszok Országos Szövettsége
Magyar Fizikushallgatók Egyesülete
Mindentudás Egyeteme
Mi manapság a felsőoktatás legnagyobb problémája?

  A kollégiumi férőhelyek hiánya. (2707)
  A magas hallgatói létszám. (2045)
  Az egyetemek közötti minőségbeli különbség. (1046)
  A nyelvoktatás hiánya. (721)
  Nincs is itt semmi probléma! (189)
Felsőoktatás
EU Hírek
Mozi
Zene
Bulvár
Sport
Kutatás-fejlesztés

A közoktatási rendszer az EU tagországaiban

Educatio Press
2003 január 20.11:08

Az Oktatási Minisztérium Eurydice irodájának felmérése alapján bemutatjuk az EU-s országok alapfokú oktatásáról, buktatásról, házi feladatról, értékelésről készített anyagát.

Az Európai Unió legtöbb országában (8) a teljes közoktatás hossza meghaladja a 12 évet, van további 5 olyan ország, ahol van olyan intézménytípus vagy képzési forma, ahol meghaladja a 12 évet, a csatlakozásra váró kelet-európai országok közül pedig csak Csehország rendelkezik ilyen közoktatási rendszerrel. A közoktatás szinte mindenhol magában foglalja az alapfokú, az alsó és felső középfokú oktatást, ezek közül csaknem mindenhol az alapfokú oktatás a leghosszabb (kivéve: Németország, Ausztria). Egységes jellegzetessége még az EU-s tagállamoknak, hogy az alsó középfokú oktatásban nem folytatható szakképzés.

Az alapfokú oktatás az EU-ban többnyire 6 évig tart. Három országban 7 évig, kettőben 4 évig és háromban 5 évig. Hat államban egybevonják az alapfokú és az alsó középfokú oktatást, de mindenhol megfigyelhető, hogy az alapfokú oktatás hosszabb az alsó középfokú oktatásnál.

Az évismétlésre vonatkozó adatok változatosak, de az figyelhető meg, hogy az EU-ban ritkán van bukás. Van, ahol ugyanis, főleg az unió északi és nyugati felén az évismétlést csak oktatási szakaszok végén, különleges esetekben vagy egyáltalán nem teszi lehetővé a rendszer. Keleten és délen minden év végén ismételhet évet a diák. Néhány ország (pl.: Málta) tiltja az évismétlést az első év(ek)ben, vagy az akár az összesben. Belgiumban maximalizálták, hányszor bukhat egy tanuló (2). Szlovéniában, az alapfokú oktatásban csak a szülő jóváhagyásával, Lettországban az iskolatanács és a szülő együttes jóváhagyásával lehet évet ismételni. Szintén csak kivételes esetekben lehet évet ismételni Görögországban, Portugáliában és Írországban. Ezen kivételes ok pontos definiálása országról országra változik, közös bennük azonban az, hogy csak nagyon hosszú iskolai hiányzás esetén és pszichológus, orvos, szociálpedagógus javaslata alapján dönthet úgy az iskola vezetője a szülőkkel egyetértésben, hogy a tanuló nem lép a következő osztályba. Azok az országok, amelyek nem teszik lehetővé az évismétlést minden évben, többnyire különleges felzárkóztató módszerként (és nem büntetés-szerűen) kezelik, így a legtöbb esetben szükséges a szülő és/vagy az iskolatanács beleegyezése, illetve egyéb korlátozások is lehetségesek: pl.: Franciaországban Spanyolországban csak egyes ciklusok, belső szakaszok végén lehetséges a tanulók visszatartása.

A tanulói értékelés közvetlenül vagy közvetve, de hatást gyakorol az oktatási folyamat egészére. Az értékelés különböző formákban és több fokú skálán történhet: jeggyel, betűvel, szövegesen, stb. Az értékelés funkciója a legtöbb esetben összegző és normatív, de a tanulóknak adott osztályzatok megbízhatóságát és érvényességét sok kutató vonja kétségbe. Sok felmérés megállapította, hogy eltérések találhatók a tanulóknak adott osztályzatok és az egységes követelményszint szerint mért eredmények között. Közismert dolog, hogy az osztály színvonala hat a tanuló teljesítményére s a teljesítmény értékélésére, az osztályzásra. Egy sok kiváló gyereket tartalmazó osztályban szerzett jegy és egy kevés kiváló tanulót tartalmazó osztályban szerzett jegy között eltérések fedezhetők fel. Értékelés a kiválóság ranglétrája szerint történik. A tanulók a kiválóság egy bizonyos színvonalának megfelelően kerülnek besorolásra. Az értékelés azonban nagyon sok esetben ezen eredeti funkciója mellet gyakran egészül ki büntető és jutalmazó funkcióval.

Az értékelés az egyik fő taneszközzé vált. Legalább annyira befolyásolja magát a folyamatot, mint az eredményeket. Szükség van tehát az értékelés minél nagyobb fokú integrációjára a tanulási folyamatba, diagnosztikai célú felhasználására. Az értékelést össze kell kötni a differenciált segítségnyújtással. Az elmúlt időszakban az oktatási reformokról szóló viták egyik sarkalatos kérdésévé vált az értékelés. Az EU tagállamokban, utóbbi időben bevezetett reformok vizsgálata arra enged következtetni, hogy az EU-ban a formatív kritériumokra épülő értékelést részesítik előnyben, az összegző és normatív értékelési rendszerekhez képest. A kötelező oktatás szintjén az értékelés egyre inkább a tanulási folyamatok irányításának eszközévé válik, nem pedig a szelekció kritériumává. Ezt erősíti az a tény, hogy eltolódik a korábbi kiegyenlítetlen arány az ismeretközlő oktatás felől a készségfejlesztő oktatás felé. A tagországok többségében megfigyelhető az általános - átfogó - értékelés tendenciája. A tantárgyankénti értékelést kezdi felváltani a műveltségi területenkénti vagy az adott év követelményrendszerének teljesítéséhez kapcsolódó értékelés. Ilyen esetekben a tanulók nem jegyet kapnak, hanem az iskola szöveges formában értékeli, hogy milyen mértékben sikerült az év tananyagban előrehaladást mutatnia, kiemelve a tanuló erősségeit, és gyengeségeit. A tapasztalatok alapján nagyon ritka azon esetek száma, amikor a tanuló szinte minden tantárgyban, műveltségi területen lemaradást mutat.

A tanulói teljesítmények értékelésének formái nagy változatosságot mutatnak. Mindenhol megtalálható valamilyen: szöveges, osztályzattal vagy betűvel történő értékelés. A tanuló gyenge teljesítménye esetén adott elmarasztaló értékelés nem jelenti automatikusan a tanuló évismétlését. Általánosságban az állapítható meg, hogy ahol minden évben lehetséges buktatás (sok országban az első és/vagy második évfolyam ez alól kivételt képez), ott gyakrabban találjuk az osztályzattal történő és tantárgyankénti értékelést, mint az átfogó műveltségterületenkénti vagy az év egészének követelményrendszeréhez viszonyított szöveges vagy betűjeles értékelést.

A következő felsorolásban országokra lebontva találjuk meg az értékelési formákat, és hogy létezik-e és milyen formában a buktatás:
Belgium: értékelés formája: osztályzás év végi vizsgák alkalmával, szöveges értékelés egy-egy oktatási szakasz/ciklus végén. Buktatás: maximum egy-két alkalommal oktatási ciklus/szakasz végén.
Dánia: értékelés formája: írásban történő szöveges értékelés minden év végén. Kötelező oktatás 9. 10. évfolyamán (utolsó két év) vizsgák, amikre osztályzatot kapnak. Buktatás: nincs.
Németország: értékelés formája: első két végén szöveges értékelés, utána osztályzatok. Buktatás: van.
Spanyolország: értékelés formája: nincs meghatározva. Ciklus/szakasz végén vizsgák, amire érdemjegyet kapnak a tanulók. Buktatás: ciklus és szakasz végén lehetséges.
Franciaország: értékelés formája: vizsgák és tesztek vannak, amikre a tanulók százalékokat kapnak, s ennek megfelelően értékelik őket. Buktatás: ciklus és szakasz végén lehetséges
. Hollandia: értékelés formája: szöveges értékelés kötelező. Buktatás: van.
Ausztria: értékelés formája: osztályzattal. Buktatás: van.
Portugália: értékelés formája: osztályzattal. Buktatás: kivételes esetekben lehetséges.
Finnország: értékelés formája: a kötelező oktatás első 7 évében lehet szövegesen és osztályzattal is értékelni, ezután az osztályzás kötelező. Buktatás: van.
Svédország: értékelés formája: 3 fokú skálán osztályoznak, amit átfogó szöveges értékelés egészít ki. Buktatás: nincs.
Norvégia: értékelés formája: 6 évfolyamtól kezdődően az értékelés része az osztályzás. Alapfokon átfogó szöveges értékelés van, amit kísérhet az értékelés más formája is. Buktatás: nincs.
Anglia: értékelés formája: van. Buktatás: nincs.

A legtöbb EU-s országban a szabályozás nem terjed ki a házi feladatokra. A tanárok vagy az intézmény vezetésének joga eldönteni, hogy milyen módszerekkel tanítanak, és adnak-e házi feladatot. Két ország esetében Anglia és Norvégia (EFTA ország) tér ki a tantervi szabályozás a házi feladatok meghatározására. Angliában oktatási ciklusonként meg van határozva, hogy a tananyaghoz kapcsolódóan mennyi tanórán kívüli feladat adható a tanulóknak: az 1-2 évfolyamban 1 óra/hét; a 3-4. évfolyamban 90 perc/hét, stb. Norvégiában minden évfolyamon kötelező „házi feladatot” adni, amolyan projekt munkát. Mennyiségét nem szabályozzák. A tanulók érdeklődésüknek, képességeiknek megfelelően a tanórai tevékenységekhez kapcsolódó témákban adat-, információgyűjtést, stb. végeznek. Ezt egy előre elkészített keretben project fich tervezik. Ők döntik el, hogy mit, milyen ütemben és mértékben, illetve milyen források felhasználásával készítenek el.

Masát András lesz az Andrássy egyetem rektora
2014.01.30. 20:02

Harmadik ciklusát kezdheti meg az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem rektora, Masát András, miután kinevezését a szenátus és az egyetemi tanács egyhangúlag támogatta, illetve a miniszter kezdeményezi a köztársasági elnöknél kinevezését - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

Fénytelen év után stabilitást vár a felsőoktatás
2014.01.30. 20:00

Hatodik alkalommal rendezték meg a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) a Magyar Felsőoktatás 2013 című konferenciát, amelynek célja az elmúlt év eredményeinek és tapasztalatainak összegzése, a jövőre való kitekintés és az, hogy közös fórumot biztosítson a felsőoktatás érintettjei, így az oktatók, kutatók, hallgatók és a köztes szervezetek számára.

50 ezer felsőoktatási képzés nyelvvizsga nélkül
2014.01.29. 20:11

Mintegy ötvenezer felsőoktatási képzés zárult nyelvvizsga nélkül 2006 óta - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma összegzéséből. A szaktárca a sikeres záróvizsga után, a nyelvvizsga követelmények teljesítésének hiánya miatt oklevél kiadása nélkül zárult hallgatói képzések számát gyűjtötte össze a 2006-tól hallgatói jogviszonyt kezdők körében az alap- mester-, egyetemi, főiskolai, osztatlan és doktori képzésben.

ELTEfeszt - minden, ami ELTE
2014.01.29. 20:09

Több mint kétszáz program, interaktív workshopok, színház és koncertek, civil szervezetek, nemzetközi lehetőségek és az ország legjobb kutatóinak rendhagyó órái: az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Lágymányosi Campusa az ELTEfeszt keretében február 1-jén színes forgataggá változik.

Kecskeméti Főiskola és MNB: közös képzés
2014.01.29. 20:03

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Kecskeméti Főiskolával együttműködve duális rendszerű képzést indít a gépészmérnöki alapszak gazdasági gépészmérnök szakirányán - közölte Ailer Piroska, a Kecskeméti Főiskola rektora január 29-én az intézmény nyílt napja alkalmából tartott sajtótájékoztatón.

Új rektora lesz az Óbudai Egyetemnek
2014.01.28. 20:56

Új rektor kerül az Óbudai Egyetem élére, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kezdeményezi a jelenlegi rektorhelyettes, Fodor János megbízását a köztársasági elnöknél - közölte a tárca január 28-án.

Hárommillió eurós keret Magyarországnak
2014.01.28. 20:54

"A korábbi EGT és norvégiai ösztöndíjak tapasztalata alapján arra a megállapításra jutottunk, hogy az oktatási és kutatási tevékenységek különösen alkalmasak a kétoldalú kapcsolatok erősítésére" - mondta Arild Moberg Sande, a Norvég Királyi Nagykövetség képviselő-helyettese.

Campus Hungary Alumni Találkozó lesz
2014.01.28. 20:36

A Balassi Intézet január 30-án Alumni Találkozót rendez a Campus Hungary-ösztöndíjasok részére. Az eseményt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Hatos Pál, a Balassi Intézet főigazgatója nyitja meg. A rendezvényen Campus Hungary-ösztöndíjasok tartanak előadást külföldi tanulmányútjukról, valamint kiállítás nyílik a program keretében meghirdetett fotópályázat alkotásaiból.


1. lecke
2. lecke
3. lecke
4. lecke
5. lecke
6. lecke
7. lecke
Szakkönyvlista
A felsőoktatás könyvtári katalógusrendszere
Közös Elektronikus Katalógus

A KözElKat szolgáltatásban különböző hazai és a fontosabb nemzetközi elektronikus könyvtári katalógusokban kereshet.
A felsőoktatás híreinek publikálását segítő patnereink
Powered by WEBRA

EuroHirek.hu

Oktatási Minisztérium

Mail.Hungary

Educatio Press

MoziPlussz