Az úgynevezett Marshall-terv foglalta magába az USA európai átfogó gazdasági segítségnyújtásának koncepcióját. George Marshall amerikai külügyminiszter a Harvard Egyetemen tartott híres 1947. június 5-ei beszédében rámutatott, hogy az USA-nak nem kell tartania az európai egységtől, s hogy nincs idő az egyes államokat válságtól válságig támogatni. Ehelyett inkább egy olyan átfogó közös program kialakítását javasolta, amelynek szerinte „az európai nemzetek többsége – ha nem valamennyiük – egyetértésén kell alapulnia”³⁴. Az USA Marshall szerint mindenesetre minden segítséget megad, amit csak tud, azért, hogy „a világon normális gazdasági egészség legyen”.³⁵

A Szovjetunió és az általa távolmaradásra kényszerített kelet-európai országok távollétében kezdődött meg 1947. július 12-én Párizsban a Marshall-tervet elfogadó 16 állam értekezlete. Szeptember 22-én írták alá közös jelentésüket gazdaságaik állapotáról ezen államok delegációi, s 28 milliárd dollárban jelölték meg az igényelt támogatás összegét. Az USA törvényhozása ugyanezen év decemberében 17 milliárd dollárt hagyott jóvá erre a célra. A segélycsomag jóváhagyása után alakították meg a résztvevő országok a kezdeti angol ellenkezés dacára 1948. április 16-án az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezetét (OEEC), és ez az új szervezet az amerikai intencióknak, valamint elkötelezetten integrációpárti első elnöke, Paul-Henri Spaak ambícióinak megfelelően többet kívánt tenni az amerikai segélyek puszta elosztásánál.
A Spaak vezette OEEC távolabbi elképzeléseinek kiindulópontja az volt, hogy gazdasági felemelkedés nem lehetséges nemzetközi összefogás nélkül, tehát konkrét lépéseket kell tenni az európai országoknak a tőkék, a szolgáltatások és a fogyasztási javak szabadabb cseréjének előmozdítására.³⁶ Dánia az 1944-es Benelux Szerződés modellje alapján vámunió létrehozatalát javasolta az OEEC keretén belül, Franciaország pedig erős intézmények kialakítását ajánlotta az OEEC számára. Mindkét javaslatot támogatta az USA, azok azonban az angol ellenkezés hatására meghiúsultak.³⁷

Az USA a Marshall-segély nyújtásával is és az OEEC tevékenységén keresztül is arra törekedett, hogy a nyugat-európai országok egymás között minél nagyobb és intenzívebb gazdasági együttműködést alakítsanak ki.³⁸ Az USA kormánya tulajdonképpen nagyobb nyugat-európai államközi integrációt is szívesen látott volna, mint ami végül is ebben az időszakban kialakult.³⁹ A Marshall-terv keretében érkező segélyek és áruszállítások jelentős mértékben hozzájárultak Nyugat-Európa újjáépítéséhez és a gazdasági modernizáció felgyorsításához. Különösen az első két év bizonyult hatásosnak, amikor az amerikai szállítások a nemzeti bevételek jelentős hányadát adták néhány ország esetében. 1948 júliusától 1949 júniusáig ez az arány Ausztriában 14%, Hollandiában 10,8%, Franciaországban 6,5%, Norvégiában 5,8%, Olaszországban 5,3% volt.⁴⁰ A külkereskedelem szabaddá tétele terén is kifejezetten sikeres volt az OEEC tevékenysége, hiszen a tagállamok egymás közötti kereskedelmében a mennyiségi korlátozásokat 1948 és 1958 között 87%-ban megszüntette, sőt a legtöbb tagállamban a liberalizálás szintje a 90%-ot is meghaladta.⁴¹

A Marshall-segély lényegében a gazdasági összeomlástól mentette meg Nyugat-Európát. Igaz, ezt egyesek, elsősorban az angol történészek vitatják, abban viszont minden kutató egyetért, hogy az a háború utáni újjáépítésnek, s a gazdasági rekonstrukciónak további lendületet adott. Nagymértékben hozzájárult a közlekedési infrastruktúra megújításához, az ipari és mezőgazdasági termelés modernizálásához, a termelékenység fellendítéséhez, valamint a térségen belüli kereskedelem fejlesztéséhez. Ez a fellendülés Nyugat-Európában tartósnak bizonyult és alapjává vált az úgynevezett jóléti államok kialakulásának.⁴² A Marshall-segélyt Nyugat-Európa nemzetei igényelték. Téves az a beállítás, amely ebben a segélyben pusztán az USA gazdasági és politikai expanzióját látta megnyilvánulni.⁴³

Marshall-tervet elfogadó 16 állam értekezlete Párizsban (1947. július)

 

Truman elnök aláírja a gazdasági segítséget nyújtó határozatot (1948)

Karikatúra a Marshall tervről
Sztálin figyelmezteti a keleti blokk országait: A bácsitól semmit sem szabad elfogadni! Mirko Szewczuk 1947